2020-08-11
 
FŐOLDAL    |    A VÍZGÉPRŐL    |    RENDELÉS    |    KÜLDETÉSÜNK    |    ELÉGEDETT FOGYASZTÓK    |    LETÖLTÉSEK    |    KAPCSOLAT    |     PARTNEREK

 

« VISSZA A FŐOLDALRA

Szennyező gyógyítók

Lassan elárasztják vizeinket a hagyományos tisztításnak ellenálló gyógyszermaradványok.

A magyar kutatók által kifejlesztett legújabb biotechnológiai eljárásokkal azonban eredményesen vehetjük fel a küzdelmet a különösen a várandós anyákra veszélyes anyagokkal.

Bár a szerves anyagok földi körforgása régóta a tananyag része, egyes körökben e jelenség ma is az újdonság erejével hat. Az utóbbi tíz év felismerése, hogy számos gyógyszerként fogyasztott vegyület szervezetünkből kikerülve veszélyes szennyezőanyaggá válhat. Az Európai Gyógyszerügynökség ezért már évek óta megköveteli a gyógyszerek előállítóitól, hogy végezzenek környezeti kockázatbecslést, és felszólítja az EU-tagállamokat a környezetbe került gyógyszermaradványok kimutatására.

E munkára nagy szükség van, mivel a hagyományos szennyvíztisztítási technológiák nem alkalmasak a gyógyszermaradványok maradéktalan eltávolítására, így azok a telepek kifolyójából továbbjuthatnak az élővizekbe. A gyógyszerhatóanyagok többsége változatlan formában jut át a kétlépcsős szennyvíztisztító telepeken, és kerül be a folyókba, tavakba, vízadó rétegekbe. Több mint hatvanféle humán- és állatgyógyszert mutattak ki különféle vizekben, köztük lázcsillapítókat, antibiotikumokat, nyugtatókat, sőt számos illegális drog hatóanyagát is.

A gyanútlan ember többszörösen is kitett az ilyen, kis koncentrációban jelen levő szennyezőanyagok káros hatásának. A nem kellően tiszta ivóvízzel, a fürdővízzel, illetve az adott területen termesztett növények vagy állatok elfogyasztásával nem elhanyagolható mennyiségű méreg kerülhet szervezetünkbe. Bár rövid idő alatt a káros hatás nem észlelhető, a tartós érintettség komoly veszély főleg terhes anyákra, magzatukra és kisgyerekekre.

Az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központja Záray Gyula professzor vezetésével vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy milyen mértékű környezetünk gyógyszermaradvány-terhelése, és hogyan lehetne csökkenteni a kedvezőtlen hatásokat. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott hároméves kutatási program keretében analitikai kémiai módszereket fejlesztettek ki gyógyszermaradványok felszíni és szennyvizekből történő kimutatására. Az egyik vizsgálatban a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók nyomait keresték. Kiderült, hogy kis mennyiségben, de a hatóanyagok (például ibuprofén, diklofenák) a Dunában is jelen vannak, mivel számos káros hatású vegyület 70-90 százaléka a szennyvíz tisztítása után is a vízben maradt. Szerencsére az ivóvízben ezek a vegyületek nem voltak kimutathatóak.

Az emberi szervezetben való felhalmozódás csak úgy kerülhető el, ha e vegyületeket sikerül kivonni a környezetből - mondja Záray Gyula. A kutatások ezért a biológiailag tisztított szennyvizek további kezelését célozzák membránszűrési technológiákkal vagy oxidációs eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik a hagyományos úton kezelt szennyvizek újrahasznosítását is. Új lehetőséget kínál a nemzeti technológiai program keretében a CycloLab Kft., a BAYATI, a BME, az ELTE és az Organica Zrt. szakembereiből álló konzorcium által fejlesztett ciklodextrinbázisú szűrő, továbbá a Chemvesol Kft. és az ELTE együttműködésében fejlesztett, a vasion rendkívüli oxidációs képességén alapuló ferráttechnológia. A hagyományos víztisztítási eljárások kiegészítése e technológiákkal biztosítja a felszíni vizek és ivóvízbázisok, valamint az ökológiai rendszer védelmét.

 

 

 
 
   
  FŐOLDAL    |    A VÍZGÉPRŐL    |    RENDELÉS    |    KÜLDETÉSÜNK    |    ELÉGEDETT FOGYASZTÓK     |    LETÖLTÉSEK    |    KAPCSOLAT  
 
                                                              © VitalWater Kft. 2011 | Minden jog fenntartva | Adatvédelem - Impresszum